dr. Laposa József

„Az élet és a táj jellemzője is a folyamatos változás. Feladatunk e változásban az értékek, hagyományok, a finom sajátosságok és az új technológiák, ismeretek, szokások közötti összhang megteremtése.”

Családomban a kádármesterség ükapámig visszamenőleg apáról fiúra öröklődött. Ezért nem meglepő, hogy bár Budapesten születtem, a nagyvárosnál jobban érdekelt a táj, a vidék, a bor és a szőlőhegyek világa. Így a családi hagyományokat megtörve, de azoktól nem eltávolodva, tájépítészetet és esztétikát tanultam, doktori dolgozatomat pedig már a Balaton-felvidéki szőlőhegyekről írtam.

Fiatal éveimben futballoztam, kapusként magyar bajnoki címet szereztem a Honvéd ifjúsági csapatával, énekeltem és kórustag voltam a KISZ Központi Művészegyüttes énekkarában. Ezért többször eljutottam a vasfüggönyön túlra, amely alapvetően új élményeket és ismereteket adott. Diplomáim megszerzését követően tudatosan kezdtem felfedezni Magyarország szőlőhegyeit, borvidékeit. Ezekből a találkozásokból tíz könyv született, valamint a Borbarát folyóiratban a Földalatti Mennyország elnevezésű rovat.

Szeretem Erdélyt, itt tanultam meg igazán az egyszerű és tiszta gondolkodású csíki földmívesektől a táj és az emberek, az elődök és eltűnt hagyományok iránti tiszteletet. Számomra mindig is egyértelmű volt, hogy szőlőműveléssel és borkészítéssel is szeretnék foglalkozni. Így ahogyan lehetőség nyílt rá - a 90-es évek elejétől - feleségemmel kezdetben Budapestről kezdtük el építeni a badacsonyi birtokot. Hosszú ingázás után, 2011-ben fizikailag is badacsonyi lakos lettem.

A létrehozott birtokot ma már a gyerekek irányítják, feleségemmel együtt a háttérből próbálunk nekik minden segítséget és támogatást megadni. Hatalmas öröm számomra, hogy a hagyományokat tisztelve és az újdonságokat szem előtt tartva viszik a borászatot.

orig_laposa_rajnai_rizling.pngFotó: OPhoto - Orbán Péter, OPhoto a Facebookon